Sziúk

Ahogy felfedezték az aranyat a Fekete-hegység szívében, szórványos konfliktusok kezdődtek a sziúk, és az európai betelepülők között, melyek később az Indián háborúkban, köztük a Little Bighorn-i ütközetben csúcsosodtak ki. A sziú nép három, földrajzilag különálló csoportból áll: Lakota, Nakota és Dakota. A sziú nyelvben ez a három szó egyaránt „barát”-ot jelent. A sziúk főleg lótenyésztésükről, és azok idomításáról híresek, ennek megfelelően a haditaktikájuk is a kemény, és gyors lovassági támadáson alapul.

Irokézek

A Handenosaunee-k másnéven Irokézek alapították meg, és alkották az öt nemzet szövetségét, míg az európaiak meg nem érkeztek az Újvilágba (a hatodik nép később csatlakozott). Az Irokéz Törzsszövetségnek alkotmányos törvényei voltak a törzsfőválasztásra, a tanácskozásoknak levezető elnökük volt, és megfelelő szónoki készségük volt az ünnepségekre. Benjamin Franklin nagy tisztelője volt az Irokézeknek. Az Amerikai Függetlenségi Háborúban néhány Irokéz törzs a briteket, a többi az amerikaiakat támogatta, így az egykor nagyhatalmú Törzsszövetség felbomlott. Tüzérséggel felszerelve az Irokézek rendkívül ütőképes, ám lassú haderőt alkotnak.

Aztékok

Az Aztékok létrehozták Közép-Amerika legnagyobb, és legfejlettebb államát, mindezt hihetetlen magasságban. Hatalmas városokat emeltek, ezek közül a legfigyelemreméltóbb Tenochtitlan, mely a mai Mexikóváros alapja. Az első spanyol konkvisztádorok nagyobbnak és fejlettebbnek írják le Tenochtitlant az európai városoknál, és valóban, az Azték városnak volt vízvezetéke, csatornája, a rengeteg templomról, és piacról már nem is beszélve. A bevett Azték szokás szerint az emberek csoportokba (calpuli) tömörültek. A calpuli tagjai vallási és világi oktatást, valamint katonai kiképzést kaptak. Az azonos calpulibeliek egy helyen harcoltak, és ugyanabban a közmunkában vettek részt. Az Aztékok erős gyalogsággal rendelkeznek.