Népek

Kína

Kína, mint egységes állam alapítása a Csin dinasztia uralkodása alatt történt a közös írásra támaszkodva a Kr.e. 3. században, majd  tovább növelték az állam kiterjedését a Konfucianizmus égisze alatt, a Kr.e. 2. században. Kínában politikailag egységes, és megosztott periódusok követték egymást. Gyakran hódították meg Kínát idegenek, akik azonban mindig beolvadtak a Kínai populációba. Kínát kulturális, és politikai behatások egész sora érte Ázsia minden pontjáról, főleg különböző bevándorlók és hódítások által, melyek összeolvadva kialakították a Kínai kultúrát.

India

Indiában a 16. században különböző vallású – Hindu, Muszlim – vezetők váltották egymást. Egy közös azonban volt bennük: nem érdekelte őket a munkájuk, és nem tudtak egységes államot, jogrendszert létrehozni. Mindez alatt Indián kívül a gyors fejlődés rendkívül fontos eseményekben játszott szerepet. Afrika körbehajózása – Vasco da Gama, 1498 – lehetőséget adott az európai kereskedőknek, hogy versenyezzenek az arab kereskedőutakkal. Az Afganisztánban, és Közép-Ázsiában történt erőviszonyok változása miatt Ferghana-i Babur-t délre szorították, először Kabulba, majd Indiába, ahol megalapította dinasztiáját, mely több mint 3 évszázadon keresztül marad trónon.

Japán

Amíg az európaiak az újvilágért harcoltak, Japán a saját feudális korában volt. A feudális Japánban a hatalom a régiók domináns családainak (Daimyo), valamint a hadurak (shogun) kezében volt a 12.-től a 19. századig. A császári cím megmaradt, de jogerős döntéslehetősége nem volt, báb volt az erősebb családok kezében. Ez az időszak általában periódusokra oszlik, aszerint hogy éppen melyik család gyakorolta a shogun-i hatalmat.